- - - - - -
szerda, 11 december 2024

Judo oktatás

 

A judo oktatás története

 

 

A Paksi Bezerédj Általános Iskolában 1985-ben indult be a kísérleti judo oktatás Galla Ferenc tananyagát követve.

Tuncsik József az első magyar judo Európa-bajnok, akkoriban kezdte meg Pakson edzői tevékenységét és  jelentős szerepet játszott a paksi iskolai judo elindításában.

Az első judós osztályfőnök Vági Miklós testnevelő-edző személyében érkezett. Vági az osztályfőnöki órákon is sokszor a judo szellemiségéről és a benne rejlő értéktartalmakról beszélt. Ez a mindennapos bensőséges hangulat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy éveken keresztül sikeresen végig tudják küzdeni a fárasztó, sokszor nagy odafigyelést, fegyelmet kívánó edzéseket. Távozása után a tanári kar judo edzőihez csatlakozott Berecz Pál és Riesz Béla mellé Keszthelyi László is.

Az alsós judo tanítás a harmadik osztálytól indult, minden harmadik és negyedik osztályos tanulót érintett. Ez a bevezető szakasz heti egy alkalom judo-testnevelés órából állt. Fő célja annak feltérképezése volt, hogy kik azok a tanulók, akik jobban érdeklődnek a judo iránt és tehetségükkel is kitűnnek társaik közül.

Ezen tanulóknak, igény szerint, lehetőségük volt délutáni judo foglalkozásokon is részt venni, ahol két judo edző-testnevelő foglalkozott velük, külön-külön két fiú és két lány csoportban. A Bezerédj Iskola – mely saját judo teremmel rendelkezett – közvetlen szomszédságában létrehoztak egy másik judo termet, amely a „Tanácsterem” elnevezést kapta, utalva a helység korábbi funkciójára. Ezzel megoldottá vált, hogy a nagyszámú judo iránt érdeklődő gyermeknek ugyanabban az időpontban vehessenek részt az edzéseken.

120 fő körüli volt azoknak a száma, akik az alsó tagozatból judóra jelentkeztek. A gyermekek kizárólag a Bezerédj Iskolából érkeztek. Manapság szinte lehetetlen egy oktatási intézményből, egy sportágnak 100 fő fölötti bázist létrehozni.

A felső tagozatba lépvén azok a tanulók kerülhettek judós osztályba, akiket az edzők arra érdemesnek találtak, valamint azok, akik addigi munkájuk, hozzáállásuk, tehetségük révén „kiérdemelték” ezt. Ez nem jelentette azt, hogy akik nyelvi tagozatos osztályban folytatták a felső tagozatot a judo gyakorlásának lehetőségétől megfosztottakká váltak, ugyanis a délutáni edzéseken, szakosztályi tagokként, ugyanúgy részt vehettek, mint sport tagozatos társaik.

Ötödik osztálytól mindennapossá vált a testnevelés órák száma. Továbbra is maradt a heti egy judo óra, de mivel a testnevelő (Berecz Pál), egyben judo edzői minősítéssel is rendelkezett, megoldhatóvá vált, hogy a hét másik négy testnevelés órájába is „belecsempéssze” azokat a sportág specifikus elemeket, amelyek kiváló alapot nyújtottak a további judo munka fejlesztéséhez.

A felső tagozatban végzett szakmai munkában ki kell emelni azt, hogy a képességfejlesztés terén is nagy előrelépés volt tapasztalható, ekkor már nem annyira a játékórák voltak a jellemzőek a tagozatos osztályokban, hanem többnyire a sportághoz szükséges kondicionális alapok megteremtése zajlott.

Nagy előnyt jelentett a judo sikeres elterjedésében, hogy akkoriban nagyon kevés sportág állt rendelkezésre Pakson. A Bezerédj Iskolában például a lányok csak kézilabda vagy kajak-kenu (vízi raj) sportágakat tudtak választani a judo mellett. A fiúk annyival voltak előnyösebb helyzetben, hogy még a Paksi SE labdarúgó szakosztályában is szerencsét próbálhattak.

Az a tény, hogy egyedüli bázisként a judo ilyen nagytömegű gyermeket vonzott magához az eredmények ugrásszerű fejlődéséhez vezetett. Erre az időszakra tehető a paksi utánpótláskorú versenyzők megannyi magyar bajnoki arany-ezüst- és bronzérme, nemcsak egyéni, hanem csapat szinten is.

A heti edzésszámok a kezdőcsoportok esetében, ha a délelőtti foglalkozásokat nem tekintjük, 2-3 edzést jelentettek, ami a felsőbb tagozatok esetében heti 4-5 alkalomra bővült. A megnövekedett gyermeklétszám maga után vonta újabb edzők bevonását a programba szakosztályi szinten, akik az edzőkollegáik délelőtti toborzásaiból jött gyerekekkel kezdtek el foglalkozni. Ekkor került a paksi judo szakosztályhoz Köves László és Nagy Attila.

Berecz Pál 1990 környékén távozott az iskolából, majd Riesz Béla is külföldön folytatta edzői tevékenységét. Ezért Keszthelyi László az 1996/97-es tanévtől egyedüliként koordinálta a Bezerédj-ben folyó judo oktatást. A délutáni judo edzéseken Keszthelyi mellett továbbra is Nagy Attila, Köves László és később Krausz János oktatta a gyermekeket.

Az iskolai judo oktatással párhuzamosan, illetve abból merítve, természetesen volt élsportolóképzés is a szakosztályon belül. A junior és felnőtt versenyzőkből álló csapat Hangyási László mester vezetésével dolgozott a Tanácsteremben, és Kovács Antal sporttörténeti olimpiai aranyérmét (1992) követően négy évvel, 1996-tól egy másik helyszínen az akkor megnyitott új edzőteremben, a Barátság úti dojóban.

Kiváló közösségépítő programnak bizonyult a minden tanév végén megrendezett napközis judo tábor. Ezek a táborok általában 2-3 héten át, reggel kilenc órától délután négy óráig tartottak. A táborokban nem ritkán 100 fölöttiek voltak a gyermeklétszámok.

Az első osztálytól hatodikig tartó általános iskolai judo oktatás ebben a formában a 2012/13-as tanévtől került bevezetésre.

Ennek legfőbb indoka, hogy míg a korábbi tantervek 3. osztálytól indultak és 8. osztályig tartottak, addig napjainkban sikerült elérni a sporttal való megismerkedés korábbi lehetőségét. Erre azért volt nagy szükség, mert megfigyelhető, hogy az elesésekből, törésekből származó balesetek már az alsó tagozat első éveiben megjelennek. Ezek megelőzését, kiküszöbölését a judo mozgásanyagának elemeinek elsajátítása kiválóan segíti.

Minden évfolyam tananyagának első és második félévében is megjelenik az esések, gurulások, szabadon zuhanások gyakorlása és mozgásellenőrzése. Ezek fokozatos gyakoroltatása lehetővé teszi a helyes eséstechnika készségszintű beépülését. A hat éven át tartó judo oktatás iskolakezdéssel egyidejű bevezetését az a tény is igazolta, hogy 7-8. osztályos korára, a legtöbb esetben már minden tanulónál kialakul a választott sportág edzés és versenyzési rendszere.

Az iskolai judo-testnevelés órán is cél a pusztán sportág-specifikus mozgásanyag megismertetésén túl a mentális képzés. A figyelem, a koncentráció gyakorlatai alapvető fontosságúak a partnerrel együtt mozgó technikák során.

A másik testi épségére való fokozott figyelem és a mozdulataihoz való megfelelő igazodás, nagy segítség a társas szocializációs folyamatokban.

 

 

Kanczler István